Egyszerűen lehetetlen úgy Kazanyba látogatni, hogy ne néznéd meg a Kremlt. A városközpontban található, a belépés ingyenes, viszont a belső múzeumokba belépődíjat kell fizetni. Alább elmagyarázom, hogyan érdemes megszervezni a látogatást a Kul Sharif mecsettől – Európa egyik legnagyobb mecsetétől – egészen az Angyali Üdvözlet-székesegyházig, egy lenyűgöző ortodox templomig.
1. Az orosz kremlok
A régi orosz városokat nem védték városfalak. A központi részeket azonban – ahol a nemesek palotája, a székesegyház és más fontos épületek álltak – erődítmények vették körül. Így a „kreml” szó arra a fellegvárra utal, ahol ezek a jelentős épületek helyet kaptak, valamint az őket körülvevő falakra is.
Oroszországban sok kreml máig fennmaradt, közülük a legismertebb a moszkvai Kreml. A kazanyi Kreml ugyan nem annyira híres, mint a moszkvai, de legalább annyira romantikus és magával ragadó.
Más kremlokkal ellentétben Kazanyban a fehér szín dominál az épületek és templomok többségén. A kazanyi Kreml fehér mészkőből épült falainak egy része a 16–17. századból származik.
A 16. században épült, Rettegett Iván kérésére, a Kazanyi Kánság régi várának romjaira. 2000-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
2. A kazanyi Kreml, a kultúrák találkozása
A kazanyi Kreml a város központjában található, stratégiai helyen, a Volga és a Kazanka folyók összefolyásánál.
A Kreml területén mindössze 100 méter választja el egymástól a Kul Sharif mecsetet – Európa egyik legnagyobb mecsetét – és az Angyali Üdvözlet-székesegyházat, egy impozáns ortodox templomot. Az iszlám és a kereszténység együtt él ebben a városban, amelyet a Volga Isztambuljának is neveznek – és nem véletlenül.
Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Tatárföldi Köztársaság – amelynek fővárosa Kazany – lakosságának fele muszlim, a többiek pedig többnyire ortodox keresztények, így egyáltalán nem ritka, hogy baráti társaságokban vagy párokban ezek és más vallások is keverednek.
A kazanyi Kremlben található a Tatárföldi Köztársaság elnökének rezidenciája, valamint több kormányzati hivatal is.
Alább elmondom, mit érdemes megnézni a kazanyi Kremlben, és hogyan érdemes megszervezni a látogatást.
- Hivatalos weboldal: http://kazan-kremlin.ru
3. Nyitvatartás és jegyek a kazanyi Kremlhez
A kazanyi Kremlbe a belépés ingyenes, és a terület a hét minden napján, napi 24 órában nyitva áll.
Odabent a Kul Sharif mecset és az Angyali Üdvözlet-székesegyház a legkiemelkedőbb látnivalók (a látogatók számára 9:00 és 19:30 között nyitva), valamint a Szöjembikä-torony, Kazany legismertebb szimbóluma.
Emellett a kazanyi Kremlben hét múzeum is működik, ezekhez belépőjegyet kell váltani. Minden nap 10:00-tól 18:00-ig tartanak nyitva, kivéve pénteken, amikor 11:00-tól 20:00-ig (hétfőn zárva). A múzeumok a következők:
- Az Iszlám Kultúra Múzeuma (a Kul Sharif mecsetben): 200 rubel.
- Az Angyali Üdvözlet-székesegyház Történeti Múzeuma (a székesegyházban): 150 rubel
- Tatárföld Természettudományi Múzeuma: 200 rubel
- Kazany–Ermitázs Központ: 200 rubel.
- A Manézs Kiállítócsarnok: 150 rubel
- Tatárföld Állami Történeti Múzeuma: 200 rubel
- A Kanyon Múzeum: 200 rubel
Lehetőség van egy általános belépő megvásárlására is, amely 700 rubelbe kerül, és az összes fenti múzeumba belépést biztosít. Mind az általános belépő, mind az egyes múzeumjegyek előre, online is megvásárolhatók a Kreml weboldalán: http://tickets.kazan-kremlin.ru. Nyári szezonban talán megéri előre megvenni őket, de az év többi részében általában nincs nagy sor.
Mennyi idő kell a kazanyi Kreml meglátogatásához?
A Kreml belső területének bejárása és a két fő templom (a Kul Sharif mecset és az Angyali Üdvözlet-székesegyház) meglátogatása nagyjából 2 órát vesz igénybe. Viszont a többi épület és a múzeumok bejárására legalább 4 órával érdemes számolni.
Hol érdemes enni a kazanyi Kremlben?
A Kreml területén, a Kanyonok Udvara Múzeumban van egy büfé, ahol lehet enni, de ha kilépsz a Kremlből Bauman utca irányába, sokkal jobb éttermekből álló, bőséges kínálatot találsz.
4. Mit érdemes megnézni a kazanyi Kremlben
A kazanyi Kremlről készült ezen a térképen láthatod a különböző épületeket:
4.1. Bejáratok a kazanyi Kremlbe
A kazanyi Kreml külső fala 1,8 kilométer hosszú, magassága 8 és 12 méter között van. A fal mentén 13 torony áll, és a komplexum belsejébe 2 kapun keresztül lehet bejutni, amelyek itt találhatók:
- A Szpasszkaja-torony, amely az év minden napján, a nap 24 órájában nyitva van. Ez a legnevezetesebb a megmaradt kilenc torony közül, és a főbejáratként szolgál. Építése 1556-ra datálható, magassága 46 méter. Ez az a fehér torony, amely az előző képen jobbra látható, és amelyet az alábbi fotón is meg tudsz nézni.
- A Tajnyickaja-torony, amely október 1. és április 30. között 8:00-tól 18:00-ig, május 1. és szeptember 30. között pedig 8:00-tól 22:00-ig tart nyitva. Ez az a torony, amely az előző képen balra látható, és a Kazanka folyóhoz a legközelebb esik.
4.2. Kul Sharif mecset
A kazanyi Kreml bejárása kezdődhet a Kul Sharif mecsetnél, amely Európa egyik legnagyobbja (akár 8,000 hívő befogadására is képes).
Ezt a mecsetet 1552-ben Rettegett Iván csapatai teljesen felégették, és Kul Sharif imámról kapta a nevét, aki számos tanítványával együtt halt meg a templom védelme közben.
1996-ban megkezdődött a mecset teljes újjáépítése, amelyet 2005. július 24-én avattak fel, és ezzel indultak a Kazany Millenniuma alkalmából rendezett ünnepségek is; a várost 1005-ben alapították.
Számos ország, köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is hozzájárult a mecset újjáépítéséhez, amely mintegy 400 millió dollárba került. A mecset kívül-belül lenyűgöző, és érdemes megnézni az éjszakai díszvilágítását is.
Ma a mecset fő feladata az iszlám kultúra bemutatása a modern múzeumán keresztül (amely a mecset alagsorában található), bár a muszlim ünnepek idején emberek ezrei gyűlnek össze itt imádkozni. Emellett könyvtárnak, kiadónak és az imám épületének is otthont ad.
4.3. Angyali üdvözlet-székesegyház
Kazany Rettegett Iván általi ostroma után felépítették az Angyali üdvözlet-székesegyházat, amelyet ugyanazok az építészek terveztek, mint Moszkvában a Vaszilij Blazsennij-székesegyházat: Ivan Barma és Posztnyik Jakovlev. Ez a Kreml területén fennmaradt legrégebbi épület.
Az idők során a székesegyház számos tűzvészt szenvedett el, a legsúlyosabbak 1742-ben és 1842-ben voltak. 1918 szeptemberében a Vörös Hadsereg megrohamozta Kazanyt a csehszlovák légiók legyőzésének céljával. A Kremlt bombázták, és így a székesegyház öt kupolája megsemmisült. A helyreállítási munkálatok megkezdéséig 1973-ig kellett várni.
A székesegyház legutóbbi restaurálása 1995 és 2005 között zajlott: az épület belső terét teljesen átalakították, sok ikont kicseréltek, és új ikonosztázt építettek.
Belül a székesegyház ma múzeumnak ad otthont, ahol több mint száz tárgyat, műalkotást és dokumentumot mutatnak be az ortodox egyház történetének legfontosabb eseményeiről a 16. század közepétől napjainkig.
A külső térről, ahol ez a székesegyház áll, fantasztikus kilátópont nyílik: innen lenyűgöző panoráma tárul eléd a városra és a Kazanka folyóra.
Egy kis kertben, az Angyali üdvözlet-székesegyház mellett található a Kazanyi Kreml építészeinek emlékműve, amelyet 2003-ban avattak fel. A szoborcsoport két alakot ábrázol: egy ülő orosz építészt középkori öltözetben, kezében a Kreml tervrajzával, valamint mellette egy álló tatár építészt, a Kazanyi Kánság hagyományos viseletében.
4.4. Szöjembikä-torony
A Kreml területén álló Szöjembikä-torony valószínűleg Kazany legismertebb jelképe, akárcsak Moszkvában a Vaszilij Blazsennij-székesegyház vagy Párizsban az Eiffel-torony. Úgy tartják, ha megérinted a falát a kezeddel, és kívánsz valamit, az valóra válik.
A Kazanyi Kreml egyik legmagasabb építménye (58 méter), és szerepel az úgynevezett ferde tornyok listáján (a pisai a leghíresebb). A becslések szerint jelenleg 1.98 métert tér el a függőlegestől.
Sok kutató a 17. és 18. század közé teszi az építését. A 20. század elején Alekszej Scsusev építész ennek a toronynak a szerkezeti stílusát másolta le a moszkvai Kazanyi pályaudvar épületén.
A torony alatt a kán mauzóleumának maradványai találhatók, ahol több kazanyi kán nyugszik.
4.5.. A Kazanyi Kreml múzeumai
A múzeumokon, a Kul Sharif mecseten és az Angyali üdvözlet-székesegyházon kívül a Kremlben más, igen változatos múzeumokat is felkereshetsz:
- Tatárföld Természettudományi Múzeuma: nagyjából egy tucat terem mesél a bolygókról, a geológiáról, az ásványokról és az életformák földi fejlődéséről. Érdekes kiállítást találsz a dinoszauruszokról és az emlősök felemelkedéséről.
- Ágyúudvar Múzeuma: katonai tárgyakat bemutató múzeum: fegyverek, ágyúk, páncélok stb.
- Manezs Kiállítóterem: terem időszaki kiállításokkal történelmi és néprajzi projektekről, valamint kortárs művészeti tárlatokkal.
- Tatárföld Állami Történeti Múzeuma: egy 1770-ből származó épületben található, ahol értékes régészeti gyűjteményt állítanak ki, valamint ékszereket, fegyvereket és a tatár nép történetéhez, illetve leghíresebb alakjaihoz kapcsolódó tárgyakat.
- Ermitázs–Kazany Központ: a régi kadétiskola épületében található; az Ermitázs–Kazany Központ elsőrangú időszaki kiállításoknak ad otthont, amelyek közül sok a szentpétervári Ermitázs gyűjteményéből érkezik.
4.6. Az Elnöki Palota
Végül érdemes kiemelni a kazanyi elnöki palotát, amelyet 1845 és 1848 között építettek I. Miklós cár irányítása alatt, a Kreml területén. A moszkvai Nagy Kreml-palota szolgált mintául. Ugyanazon a helyen áll, ahol a Kazanyi Kánság kánjának (legfőbb uralkodójának) palotája volt. Jelenleg a Tatár Köztársaság elnökének rezidenciája, valamint kormányzati hivatalok működnek benne.
Jártál már a Kazanyi Kremlben?
A Kul Sharif mecset fotójának forrása
A Kazanyi Kreml hivatalos weboldaláról származó alaprajzok
