A moszkvai Caricino Múzeum és Természetvédelmi Terület paloták, hidak, pavilonok, tavak és kertek festői együttese. Oroszország fővárosában igazán különleges hely, és kellemes meglepetés lesz számodra. A parkba a belépés ingyenes, a palotákba viszont a vezetett látogatásokért fizetni kell. Tarts velem erre az álomszerű caricinói sétára, amit akár a kolomenszkojei látogatással is összeköthetsz.
1. Mi az a Caricino? Park, palota és múzeum egyben
A Caricino Múzeum és Természetvédelmi Terület (oroszul Царицыно) paloták és parkok együttese, amelyet Nagy Katalin cárnő építtetett vidéki rezidenciájának.
Az 405 hektáros területen leginkább a 18–19. századi építészeti együttes emelkedik ki, amelynek nagy részét 2005 és 2007 között teljesen felújították és helyreállították a nagyközönség számára. A főpalota, a Caricino, Oroszország единetlen pszeudo-gótikus palotája. Az épületekben különböző múzeumok és kiállítások működnek.
Ugyanakkor a park nagy részét zöldterület teszi ki: kertek, erdők, tavak és vízmosások. A felszín nem teljesen sík, és a kisebb dombocskák, emelkedők még változatosabbá teszik a tájat.
Bár Caricino önmagában is bőven elég lehet fél napra, sőt akár egy egész napra is, én legszívesebben összekötném ezt a programot a Kolomenszkoje Park bejárásával.
2. Caricino története: a cárnő szeszélye
1775-ben Nagy Katalin megvásárolt egy nagy földterületet Moszkva déli részén, üvegházakkal, ahol szőlőt, citromot stb. termesztettek. A helyet ettől kezdve Caricának, azaz „a cárnő városának” kezdték nevezni.
Katalin cárnő a lenyűgöző természeti környezet miatt egy külvárosi palotát szeretett volna ezen a birtokon. Ezért megbízta Vaszilij Bazsenov építészt, aki 1776-ban megkezdte az építkezést. Az épület, amely egy nagyobb épületegyüttes része volt, Oroszország Törökország felett aratott friss győzelmét volt hivatott szimbolizálni.
Egy irracionális döntéssel, amelyet a mai napig nem igazán értenek, a cárnő – mivel nem tetszett neki a munka, és komoly nézeteltérései voltak Bazsenovval – elrendelte a lebontását, és elbocsátotta az építészt. A maradványok ma is láthatók Caricinóban.
Őt Matvej Kazakov váltotta, egy másik, nagyra becsült építész, akinek munkája egy „orosz pszeudo-gótika” nevű stílussá fejlődött. A cárnő az építkezés ideje alatt halt meg (1786–1796), a majdnem kész palota befejezetlen maradt, Caricinót pedig elhagyták.
Mindezek miatt a Nagypalotát „a cárnő szeszélyének” is nevezik.
Az idő múlásával a Nagypalota megmaradt részei és a komplexum többi – akár megkezdett, akár csak tervezett – épülete teljesen leromlott.
A 19. század közepe óta Caricinót dácsák foglalták el: ezek olyan vidéki házak, ahol sok moszkvai ma is a nyarat vagy a hétvégéket tölti. Ezt érdemes tudnod, mert a „dácsakultúra” Oroszországban nagyon elterjedt. A kifejezés az egyszerű nyaralóktól a nagyobb, kényelmesebb házakig sok mindent lefed.
Emellett a park divatos hellyé vált a vidéki sétákhoz.
Az orosz forradalom idején Caricinót múzeummá alakították, és nagy sikert aratott a halomsírok bejárása: ezek földből és kövekből emelt dombok a szláv vjaticsi nép (8–13. század) sírjai felett.
1987 és 1995 között lengyel és orosz szakemberek befejezték néhány régi műemlék helyreállítását. Caricinót ekkor kezdték Múzeum és Természetvédelmi Területnek nevezni.
Később, a 21. század elején, 2005 és 2007 között újjáépítették a Nagypalotát és más, korábban romos történelmi épületeket, például a Kenyérházat. A park területét is jelentősen rendbe tették.
Ma a Nagypalota főcsarnokában találod Katalin II emlékszobrát.
3. Hasznos tudnivalók a caricinói látogatás megszervezéséhez
3.1. Hogyan juthatsz el Caricinóba
A Caricino Moszkva déli részén található, autóval vagy busszal valamivel kevesebb mint 20 km-re a belvárostól, de turistaként a legjobb megoldás a metró: így kevesebb mint 45 perc alatt odaérsz.
A Caricino vagy az Orehovo metróállomáson szállhatsz le (Metró Line 2-es vonal, zöld). Én a Caricino állomást javaslom, mert ez van a legközelebb a főbejárathoz, bár a séta végén visszafelé az Orehovo állomást is használhatod.
Ezen a linken megtalálod Caricino hivatalos térképét.
3.2. Caricino nyitvatartása
A park szabadtéri terület, ingyenes belépéssel, és reggel 6-tól éjfélig tart nyitva. A 11 különböző bejárat bármelyikén megközelíthető.
A Nagypalota és az építészeti együttes épületeinek látogatása fizetős. A nyitvatartásuk a következő:
- Keddtől péntekig 10:00–18:00 (hétfőn zárva)
- Szombaton 10:00–20:00
- Vasárnap 10:00–19:00
3.3. Jegyek Caricinóba
Jegyet online is vásárolhatsz a http://tsaritsyno-museum.ru/the_museum/tickets/ oldalon, bár jelenleg csak oroszul. Ezután a vouchert a pénztárnál jegyre kell beváltanod.
A másik lehetőség, hogy a látogatás napján veszed meg a jegyet a helyszínen. Ehhez át kell menned a főkapunál lévő beléptetésen, majd az ellenőrzés után jobbra fordulva megtalálod a Caricino Információs Központot és a jegypénztárat.
A jegyek lehetnek kombináltak vagy csak egy-egy helyszínre szólók:
- Nagypalota és a Kenyérház: 400 rubel. Ha kevés időd van, ez a legjobb választás.
- Nagypalota, Kenyérház, üvegházak (mindhárom), Középső palota (vagy Operaház), Harmadik Lovassági épület és Kis palota: 890 rubel. Ha semmiről sem szeretnél lemaradni Caricinóban, ez a legjobb opció.
- Középső palota (vagy Operaház): 150 rubel.
- Harmadik Lovassági épület: 150 rubel.
- Kis palota: 100 rubel.
- Az Első és a Második Lovassági épületbe a belépés ingyenes.
Az üvegházakért külön is fizetni kell (250 rubel), és a nyitvatartásuk kissé eltér: szerdától péntekig 10:00–18:00, szombaton pedig 10:00–19:00.
Minden hónap harmadik szerdáján a paloták és kiállítások látogatása ingyenes, ilyenkor a pénztáraknál kell felvenned az ingyenes belépőt.
3.4. Kiállítások és belépési szabályok
A caricinói épületek többségében kiállítások vannak, akár időszakosak, akár állandóak, amelyek a Caricino Múzeum programjának részét képezik.
Ez a kiterjedt és sokszínű múzeum gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, amely a különböző történelmi körülmények eredménye. Néhány téma és tárgy, amit az épületekben láthatsz, a következő:
- 20. századi szovjet díszítőművészet.
- A szláv népek és más etnikai csoportok hagyományos művészete és kézművessége.
- Orosz ékszerek a 16. századtól a 20. századig.
- Régészeti leletek: a halomsíroktól a vjaticsi nép (11–12. század) mindennapi tárgyaiig, valamint csempék, érmék vagy épülettöredékek a 16. századból, illetve II. Katalin korából.
- Szobrok
- Oroszország története és II. Katalin Caricinója.
Táskákat és hátizsákokat nem vihetsz be a palotákba és a kiállításokra. Ezeket a csomagmegőrző szekrényekben kell hagyni.
Fotózni lehet, de vaku és állvány használata nélkül.
3.5. Szolgáltatások és különlegességek
Caricinóban többféle szolgáltatás is a látogatók rendelkezésére áll: éttermek, játszóterek, sportterület, csónakázás, kerékpár- és rollerbérlés, valamint kis elektromos autók.
Akár hat boltban vagy helyen is vehetsz szuvenírt. A fő üzlet a Nagypalota föld alatti részében található.
Különlegességekért a Harmadik Lovassági Épületben különféle, 19. századi receptek alapján készült lekvárokat és háromféle igazán eredeti gyógyteát is vásárolhatsz, valamint a helyszínhez kapcsolódó, egyedi gyerekjátékokat.
De a látogatók körében Caricinóban a legtipikusabb program az, hogy 18. századi korhű jelmezeket bérelnek, és ezekben készítenek fotókat családdal vagy barátokkal a Nagypalota Tavricseszkij termében (fejenként 300–400 rubelért).
4. Teljes túra Caricino legjavához
Ezen a térképen láthatod az általam javasolt útvonalat Caricinóban: érkezés a Caricino metróállomásra, visszaindulás pedig az Orehovo állomásról. Ez az állomástól állomásig tartó séta körülbelül 3 kilométer.
4.1. Belépés Caricinóba: a zenélő szökőkút és a tavak
A Caricino metróállomásról kilépve mindössze 3 percet kell sétálnod, hogy elérd a komplexum főbejáratát, ahol megveheted a palotákba szóló jegyeket.
A főbejárat előtt található a Zenélő szökőkút. 2006-ból származik, átmérője 55 méter; több mint 800 vízsugara akár 15 méter magasra is felér. Látványos kombinációt nyújt a zene és a hozzá illesztett, víz alatti színes fények között, összesen több mint 3 000 darabbal. Nyáron a park egyik fő látványossága, nappali és esti műsorokkal.
A túra során élvezni fogod Caricino gyönyörű tavait, különösen a Felső- és a Középső-tavat (ahol a zenélő szökőkút található), valamint a Jazvenka folyó hordaléksíkságát. Az idők során több nevük is volt, és sokat változtak. Csónakázni is lehet rajtuk.
Az építészeti együttestől távolabb további vízfelületek vannak egészen a Boriszovszkij-tóig (Moszkva legnagyobb tava), de az általam javasolt útvonal nem megy el addig.
4.2. Caricino hídjai
A hidak rengeteget hozzátesznek Caricino hangulatához, és összekötik a különböző területeket. Mielőtt az építészeti együttes felé indulnál, átkelhetsz a legfontosabb hídon, a Nagy híd a szakadék felett (Big Bridge over the Ravine) nevűn. 80 méter hosszú, és igazi mérnöki mestermű. Különösen a boltíves díszítése emelkedik ki, és sok hasonlóságot őriz a gótikus katedrálisok kapuzataival.
1778 és 1784 között emelték, és egy úthálózat része volt. A II. világháború alatt még tankok is áthaladtak rajta. Ma már nyugodtan gyönyörködhetsz benne, köszönhetően az 1985-2007 között végzett nagyszabású helyreállításnak.
Ezután meglátod a Díszes hidat, amely magas tornyai miatt szinte erődnek tűnik. Fantáziadús díszítése van (innen a neve), és a 18. századi Caricino kezdeti időszakából az egyik kevés, jó állapotban fennmaradt építmény. Egy enyhén meredek dombon áll. 1987 és 1992 között átfogó restauráláson esett át.
Ez jelöli a teljes caricinói építészeti együttes kezdetét.
4.3. A paloták és a Kenyérház
A Nagy Palota a park igazi ékköve, és a különös története, amiről korábban meséltem, már Oroszország történelmének része.
Neogótikus stílusban, orosz klasszicista árnyalatokkal épült; különböző kiállításoknak ad otthont, és a múzeum azon része, ahol szobrászati, festészeti, porcelán-, ruházati és más kézműves gyűjteményeket őriznek. Koncerteket is rendeznek itt.
A Kis Palotát személyesen II. Katalinnak szentelték. Mindössze hat kis helyisége van, egy ovális társalgóval és egy budoárral. Kiállításoknak ad otthont, és egy kis dombon található.
A Kenyérház valójában a konyhai helyiségeknek szánt épület volt, bár a császári szolgák adták neki a ma is használt nevet. Azóta azonban nagyon sokféle funkciót betöltött. A homlokzatokat kenyér- és sóőrlő motívumok díszítik. Történeti kiállításoknak ad otthont, és egy föld alatti alagút köti össze a Nagy Palotával. Az udvarban koncerteket és színházi előadásokat tartanak. Itt láthatod az együttes építészeinek emlékművét is.
A Nagy Palota és a Kenyérház között található a caricinói építészek emlékműve.
Az építészek emlékműve közelében látsz egy üvegezett pavilont, amelyen keresztül beléphetsz a Nagy Palota és a Kenyérház bejárására.
A Középső Palota (vagy Operaház) az egyik legérdekesebb és legkifinomultabb épület. Kisebb fogadásokra, hivatalos ceremóniákra és az udvari szórakozás különféle formáira szánták. Átfogó restaurálása 2012-re datálható. Rendszeres kiállításoknak ad otthont.
Mögötte található a Díszes (vagy Szőlő) kapu . 1777 és 1778 között épült, és szimbolikus határt jelöl a palotaegyüttes és a park között. Ezt is aprólékosan helyreállították.
4.4. A Lovassági épületek
A Nagy Palotával szemben áll a három Lovassági épület. Az Első Lovassági épület is azok közé tartozott, amelyek munkálatai II. Katalin 1796-os halála után leálltak. Rendszeresebb használata 1870 körül kezdődött, amikor tehetős embereknek kezdték bérbe adni dacsának, vagyis nyári pihenőhelynek.
A 20. század során több változáson is átesett, 1995 óta pedig a Caricinói Múzeum és Természetvédelmi Terület adminisztratív irodája működik benne.
A Második Lovassági épület egy kicsi, nyolcszögletű, egyszintes pavilon. Nem volt konkrét funkciója. A többi úgynevezett Lovassági épülethez hasonlóan 1947-ben kapta ezt a nevet.
200 év alatt fokozatosan leromlott, mígnem rommá vált. Nagyszabású helyreállítása 1994-ben fejeződött be. Caricino sok épületéhez hasonlóan múzeumi műtárgygyűjteményeknek ad otthont.
A Harmadik Lovassági épület stílusában eléggé eltér a másik kettőtől. Úgy tűnik, a 19. század folyamán étteremként és szállodaként, majd vidéki házként használták.
A szovjet időkben, 1927-ben ebben az épületben nyílt meg hivatalosan a Caricinói Történeti és Művészeti Múzeum. Nagyon népszerű a vjatyicsi nép régészeti leletei, valamint Bazsenov építész rajzai miatt. Később más funkciókat is betöltött egészen 1984-ig, amikor az Összoroszországi Díszítő-, Iparművészeti és Népművészeti Múzeum kapott benne helyet, amely ma már Caricino más épületeiben szétszórva található. Jelenleg a dacsákról szóló kiállítás működik benne.
A Második és a Harmadik Lovassági épület között áll az „Életadó forrás” Istenanya-ikon temploma. Barokk stílusú, jellegzetes fehér kőből épült; eredete egy II. Katalin előtti, 17. századi fatemplomig nyúlik vissza, a Kantemirek idejéből, előbb Dimitrie herceg, majd Matvej idején. 1765-ben szentelték fel.
Az 1938-as bezárás után 1990-ben visszaadták a hívőknek. 1998-ban Alexij II pátriárka újraszentelte.
4.5. Az üvegházak
Caricinóban a három üvegházat is meglátogathatod: ezeket egykor lebontották, de 2008-ban helyreállították, egy hosszú, a 1740-es évek elejéig visszanyúló történet után. Itt a virágok és más illatos fűszernövények mellett olyan gyümölcsöket, terményeket és növényeket is látsz, amelyek idegenek az orosz éghajlattól. Workshopokat és oktató jellegű vezetéseket is tartanak.
Az üvegházak az Orehovo metrómegálló közelében találhatók, így onnan metróval vissza tudsz menni Moszkva belvárosába.
4.6. Egyéb épületek
Ha van időd, a Nagy Palotától távolabb, a park déli lejtőjén további, helyreállított vagy újjáépített épületeket találsz, például a Milovida pavilont (19. század eleje), a Nerasztankino pavilont (vagy „A melankólia temploma”, ugyanabból az időszakból, mint az előző, és csodás kilátással a Felső-tóra), a „Ceres temploma” pavilont (1805-ből, az ókori római termékenységistennőnek szentelve), a Domb Piramist (a park egyik magasabban fekvő pontján), a Romos tornyot (vagy Torony romokban), illetve a Szigeti boltívet (vagy Sellőkaput) Caricino Felső-tavában.
Mindezek az épületek a szépség és a romantika különleges hangulatát adják.
A 18. század elejére datálható, és a Nerasztankino pavilonhoz nagyon közel található a három groteszk híd (így nevezték el őket az építéshez használt durva kő miatt).
Végül meg kell említenem Caricino kis dombjait, azaz halomsírjait: a 11-13. századból származó régészeti maradványokat, amelyek egykor a vjatyicsi település temetője voltak.
Ennyi volt a caricinói séta: egy gyönyörű hely, amit nem érdemes kihagyni, ha Moszkvában jársz. Segíthetsz nekem, ha megosztod ezt a cikket a Facebook vagy a Twitter oldalon. Nagyon köszönöm, hogy elolvastál
